Új államszervezet létrehozása (1919) :
A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok ...
11.5.4 Az első Teleki-kormány
Az első Teleki-kormány (1920 július 19. -1921 április 14.):
Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid ...
11.4.4 Orosz forradalom és kommunista puccs
Orosz forradalom és bolsevik hatalomátvétel
A cári rendszer: A Romanov dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár volt (1894-1917). Uralma alatt – a századfordulótól - ...
11.5.1 Az őszirózás forradalom
A háború végén az állapotok :
1.) Nyomor: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.
...
11.5.3 A Trianonban aláírt diktátum
Párizs környéki békék
Az I. világháború végén az Antant az 5 vesztes országgal külön-külön kötött békét melyeket összefoglaló néven hívunk ...
11.4.2 Az első világháború (1914-1918)
A világháború előzményei :
A háború kirobbanása egy merényletre vezethető vissza, melyet a trónörökös és felesége ellen követtek el.
A szarajevói ...
11.2.8 Népesedési helyzet a dualizmusban
Demográfia : Demos = nép (görögül), gráfia = írás (görög) vagyis népesség-összeírással, statisztikával foglalkozó tudományágat jelent.
--
...
11.3.7 Budapest fejlődése a dualizmusban
Népesedés, városfejlődés : A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt ...
11.3.6 Társadalmi jellemzők a dualizmusban
A polgárosodó társadalom
Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, ...
11.3.5 Gazdaság, ipar, mezőgazdaság a dualizmusban
Gazdaság a dualizmus korában
Gazdasági felzárkózás:
- Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
- A magyar mezőgazdaság ...