A reformkor előzményei: II. Lipót és I. Ferenc

II.Lipót (1790-1792)

II.József egy szétesőben lévő birodalmat hagyott hátra. Halálakor a magyarok Ausztria ellen fordultak, mert II. József eltörölte a vármegyerendszert és a nemesség megadóztatását tervezte. Így II. Lipótnak helyre kellett hoznia testvére hibáit.

Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.

Megbékítette a magyar nemeseket.

• Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
• Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
• Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást. (Nádor = a legfontosabb főúr, a király helyettese, a magyar nemesek vezetője.)
• A magyarok Szent Koronáját visszaadta, és Budára vitette.
• A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat (operátumokat) alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
• Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között. 

A magyar jakobinusok: 

A nagy francia forradalom jakobinus eszméi Magyarországra is eljutottak, kialakítva egy nem túl nagy létszámú magyar forradalmi csoportot. Ők voltak a magyar jakobinusok:

• A mozgalom elindítója: Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották. Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége. Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.
• Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).
• A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)
• A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.
• Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1795 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

Magyarországa  napóleoni háborúk idején

Lipót helyrehozta a magyar - osztrák viszonyt. Amikor elkezdődtek a napóleoni háborúk 1799-ben, Ausztria a magyar nemesektől vásárolta a haderő ellátásához szükséges élelmet, ruhát. Így a magyar nemesség meggazdagodott a háborúkon és hű maradt Ausztriához. Ez volt az oka annak, hogy amikor Napóleon 1809-ben a magyarokat szövetségébe hívta Bécs ellen, mi nemet mondtunk. Sőt a nemesi felkelés a győri csatában a francia csapatokkal ütközött meg.

Viszonyromlás Ausztriával: 

Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegykibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció. A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt. 1812 és 1825 közt nem hívták össze a magyar rendi gyűlést.

I. Ferenc uralkodása

Uralkodási ideje: 1792 - 1835 között, utódja: V. Ferdinánd: 1835 - 1848

Jellemzők: Uralkodása első felében rossz viszony Magyarországgal, majd következett 1825, mikor végre 13 év után újra összehívták a diétát.

Az 1825-ös rendi gyűlés: A pozsonyi országgyűlés célja az 1791-ben felállított bizottságok beszámoltatása volt. A napirendet felborította november 3-án Felsőbüki Nagy Pál felszólalása, aki a magyar nemességet bírálta, mert nem áldoznak a magyar haza és nyelv fejlesztésére. Válaszul szólalt fel gróf Széchenyi István, aki 90 ezer holdas birtokainak egy évi jövedelme után képződő kamatait (6%) ajánlotta fel egy magyar tudós társaság felállítására. Ez kb 60 ezer forintot jelentett. Mások is követték példáját, így végül 250 ezer ezüstforint gyűlt össze.

Klemens von Metternich: Már a napóleoni háborúk alatt a külügyek irányítója, majd 1821-től kancellár egészen 1848 március 13-ig. I. Ferenc és V. Ferdinánd jobbkeze és a Habsburg Birodalom legfelsőbb vezetője a korszakban. 

Politikai táborok a reformkor küszöbén:

1.) Metternich és a császári Államtanács Ők képviselték a konzervatív hatalmat. Céljuk a feudális rend és a birodalom egységének fenntartása. Megállítani a modernizációt a magyar önrendelkezési törekvéseket. 

2) Udvarhű vagy aulikus arisztokrácia: Konzervatív magyar nemesek voltak, akik nem pártolták a reformokat és inkább a bécsi, császári udvarhoz húztak. Ők alkották a vármegye-gyűlések és a pozsonyi diéta felét. Gyakran álltak melléjük a  lefizethető bocskoros-nemesek is (pár holdas törpe-birtokosok). Ide tartoztak a Zichy-grófok, a Majláth család ... stb. Egy részük a "fontolva haladók" (Pecsovicsok) korlátozott reformokra hajlandóak voltak.

3.) Magyar liberális köznemesség: Kezdetben azok a reformokat akaró köznemesek tartoztak ide, akik Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós majd Deák Ferenc végül Kossuth köré csoportosultak, később pedig Kossuth vezette őket. A vármegye-gyűléseken szerveződtek meg, főleg ott tevékenykedtek. Az 1844-ben kezdődő diétán egy részük megalakította a centralista csoportot, akik már nem a vármegyékre, hanem a pozsonyi diétára akarták áthelyezni a reformer mozgalom súlypontját. (Tagjai: Eötvös József, Szalay László, Pulszky Ferenc)

4) Pesti reformer fiatalság: vegyes összetételű, polgári, kisnemesi és paraszti sorból felemelkedett pesti reformerek voltak, akik támogatták a liberális köznemesi mozgalmat. Törzshelyük a pesti Pilvax kávéház volt. Jókai Mór, Petőfi Sándor, Irinyi József, Irányi Dániel, Vasvári Pál.

 Folytatás: Reformkor

Történelem érettségi-felkészítés online

tanar311@gmail.com