Az első világháború (1914-1918)

Az első világháború 1914 július 28 és 1918 november 11 között zajlott több kontinensen két katonai szövetség között: antant és Hármasszövetség.

A háború kirobbanása egy merényletre vezethető vissza, melyet a Monarchia trónörököse és felesége ellen követtek el a feszült balkáni területen, Bosznia fővárosában Szarajevóban 1914 június 28-án. Boszniát, ahol kimafógaslóan magas a szerbek aránya 1878-ben megszállta majd 1908-ban annektálta a Monarchia. A nyugatbarát szerbek tiltakozni kezdtek. A tiltakozás főleg akkor lett erős, amikor a Monarchia hadserege erődemonstráló hadgyakorlatba kezdett Szarajevó környékén, melyre a trónörökös (Ferenc József unokaöccse) is eljött a feleségével.

A szarajevói merénylet:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szemben álló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba.

• Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat.
• Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt.
• Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.)
• Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), ám két kereskedelmi hajójuk elsüllyesztése után változott politikájuk. Sok amerikai veszett oda a Sussex és a Lousitania megtorpedózásakor. Ehhez jött a Zimmerman-távirat ügy (1917 januárjában Arthur Zimmerman német külügyminiszter katonai szövetséget ajánl Mexikónak Amerika ellen). Így az USA belép a háborúba az antant oldalán. 1917 április 6 => amerikai hadba-lépés
• Oroszország: Az Orosz Cárság az antant alapítója volt, ám a háború alatt előbb egy forradalom, majd puccs zajlott Oroszországban, mely megváltoztatta a külpolitikáját. Különbékét kötve kiléptek  háborúból. Ez volt a Breszt-litovszki béke (1918 március 3.)

A főbb frontok és a háború első szakasza

• 1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
• 2.keleti front (Oroszországgal szemben)
• 3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
• 4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)
• 5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve a Blitzkrieg (villámháború) alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen: 1914 augusztus 4. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

A háború első szakasza

A keleti front:

Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba. A váratlan támadás miatt hátráló német erők élére ekkor került Paul von Hindenburg tábornok és „jobb keze” - hadműveleti főnöke - Erich Ludendorff. Az idős de nagyon tehetséges tábornok 1914 őszén kettős győzelmet aratva állította meg az oroszokat, így előbb Tannenbergnél (1914.aug.28-30) majd a Mazúri tavaknál (1914.szept.6-15) könyvelhetett el diadalt.

Később, 1915-ben Galíciában (ma Lengyelország) a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. Premysl vára orosz kézre kerül (100 ezer elesett osztrák-magyar katona). Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva (Alekszej Bruszilov tábornokról elnevezve) – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni.

Itáliai front: 

Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. Összesen 11 isonzói csata zajlott 1915 júniusa (1. isonzói csata) és 1917 augusztusa között. A csaták közül a hatodik isonzói csata részeként 1916 augusztusában a doberdói csata volt a legjelentősebb. A két oldalon összesen 100 ezer halott. Olasz győzelem. Majd az elkövetkező évben 4 nagy olasz támadást ver vissza az osztrák-magyar haderő.

A képen a háború fontos tábornokai: Hindenburg, Ludendorff (német parancsnokok), a francia Ferdinand Foch (antant tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1948 ban), a szintén francia d"Esperay (Balkánon 1918-ban), az orosz Alekszej Bruszilov. Egyéb tábornokok: Schlieffen, Falkenhayn, Mackensen.

Balkán front:

A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát. A megvert szerb hadsereg maradékát, 150 ezer katonát a görögországi Korfu szigetére menekítette az antant flottája 1915 decemberében. Közben Románia megegyezett az angolokkal (nekik ígérték Erdélyt) így 1916 augusztus 27-én megtámadta Erdélynél Magyarországot. Válaszul Erdélybe indult Erich von Falkenhayn tábornok német - ostrák serege, mely 1916 szeptember 10-én megállította és legyőzte a románokat, majd október 4-én August von Mackensen teljesen visszaszorította őket Romániába. 1916 december => a németek bevonulnak Bukarestbe. Románia megadja magát: fegyverszünet: 1917 dec.9 (Bukaresti béke: 1918 május 7.) 
Az angolok közben 1915-ben a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak Louis Franchet d'Esperey tábornok vezetésével

Harc a tengereken:

Németország 1915 februárjában korlátlan búvárhajó harcot hirdetett az Antant hatalmak ellen. Három és fél év alatt 5 ezer hajót süllyesztettek el. A háború egyetlen nagyobb tengeri csatája Dánia partjainál zajlott, ez volt a Jütlandi csata 1916 május 31.

A háború első felének mérlege

1.) A Monarchia kimerülése: Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött. Ferenc József 1916 november 21-én meghalt. A trónon IV. Károly követte (testvérének unokája) Három fronton harcoltak a Monarchia katonái: keleti (Galícia), Olasz front, Balkán. A Monarchia hadseregének vezérkari főnöke: Franz Conrad von Hötzendorf volt 1917 március 1-ig, majd helyére a magyar Arz Arthúr lépett. Közben az osztrák-magyra flotta is bevetésre került: Horthy Miklós kapitány győzött az ottrantói csatában (LINK). 1918 februárjában a flotta vezetője lett (mint ellentengernagy)

2.) Az USA hadba-lépése: A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Ok: távirat-botrány + hajó elsüllyesztése. Arthur Zimmerman német külügyminiszter Mexikót az USA megtámadására biztatta. A távirat brit, majd amerikai kezekbe került. Hajók: német tengeralattjárók süllyesztették el a Lusitania brit hajót 127 amerikai utassa (1915 május 7.), majd 1916 áprilisában a Sussex brit teherhajót is megtorpedózták. Az amerikai kongresszus 1917 április 6-án szavazza meg a hadbalépést. Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

3.) A hátországok gondjai: Nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

4.) Új fegyverek a háborúban: harci repülők, harckocsik, tengeralattjárók, csatahajók, mustárgáz, gépfegyverek. Vadászgépek: Manfred von Richtoffen "vörös báró" 80 légipárbajt nyert meg (gépe: Albatros D.II.)

A háború második szakasza

A fordulat éve: 1917

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

Az itáliai fronton a caporettói áttörés, osztrák előretörést jelentett (1917 október 24), de rögtön nagy olasz ellentámadás indult.

A nyugati fronton 1918 márciusában még a németek indítottak nagy támadást Amiensnél, de nem tudnak sikereket elérni. 1918 nyarán viszont Ferdinánd Foch vezetésével óriási antant offenzíva kezdődik. 1918 augusztus 8-án, a németek fekete napján az antant sikeres ellentámadást kezdett, áttörtek a németeken.

A 100 napos antant offenzíva: 1918 augusztus 8 - november 11.

A központi hatalmak összeomlása: 1918

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

Dátumok:

• 1914 június 28 => Ferenc Ferdinánd meggyilkolása
• 1914 július 28 => Az I. világháború kitörése (Osztrák hadüzenet Szerbiának)
• 1914 augusztus 4 => Németország megtámadja a franciákat
• 1915 => Gorlicei áttörés és Premysl eleste
• 1915 => Gallipoli megtámadása
• 1916 => Somme -i és Verduni csata
• 1917 április 6 => Az USA belép a háborúba
• 1918 március 3 => Breszt-Litovszki béke, az oroszok kilépnek a háborúból

Fegyverszünetek: 1918 november 3, 13. => padovai és belgrádi fegyverszünet, 1918 nov.11 => Compiegnei fegyverszünet

1918 november 11. => Az első világháború háború vége (compegnei fegyverszünet Franciaországban)

Személyek - csaták

Uralkodók a háború alatt: Anglia: V. György, Németország: II. Vilmos, Oroszország: II. Miklós, Monarchia: Ferenc József

Enökök: Franciaország: George Clemenceau

Tábornokok: Ferdinánd Foch (antant főparancsnok), Paul von Hindenburg (német főparancsnok), Franchet d'Esperey, Alekszej Bruszilov, Erich von Falkenhayn, August von Mackensen, Franz Conrad von Hötzendorf (OMM)

Csaták:

• Marne -i csata,
• Somme, Verdun
• Tannenbergi csata,
• Mazúri tavak csatája,
• Premysl ostroma,
• Bruszilov offenzíva,
• Doberdói csata, 
• Gallipoli csata,
• Jütlandi csata,
• Amiensi csata,

A párizsi békekonferencia

1.)A győztes nagyhatalmak vezetői  - Georges Clemencau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson - 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.

2.)Befolyásoló szempontok:

• a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)
• b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.
• c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.
• d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket. 

A békeszerződések:

1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal (Versailles, 1919 június 28), Ausztriával (Saint-Germain, 1919 szeptember 10), Bulgáriával (Neuilly, 1919 november 27), Magyarországgal (Trianon 1920 június 4.) és Törökországgal (Sevres 1920.08.10, Lousanne 1923 július 24.) Mindegyik békeszerződés három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.

2.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)

3.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.

4.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.

4.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.

Európa új rendje:

A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet,  az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.

***