Mária Terézia és II. József

Mária Terézia uralkodása (1740-1780)

Mária Terézia a Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság uralkodója volt 1740 és 1780 között, 40 éven át:

Konfliktusok:

1. A Német-római császári cím kérdése
2. A Habsburg császári cím kérdése => a Habsburg Birodalom egyben maradása
3. A magyar - osztrák viszony kérdése

Megoldások:

1. Nem lehet Mária Terézia a Német-római császár csak férje Lotaringiai Ferenc (I. Ferenc) 1745-től. Innentől lesz a dinasztia neve: Habsburg-Lotaringiai ház.
2. Magyar viszony: 1741 szeptember 11 diéta: Mária Terézia a magyar nemesek segítségét kéri.
3. Habsburg császár cím: a magyarok segítségével megtartja, de a poroszok és franciák ezt is vitatják és támadást indítanak a Habsburg Birodalom ellen. Kirobban előbb az Osztrák Örökösödési háború, majd a Hétéves háború.

Háborúk: 

Osztrák Örökösödési háború (1740-1748). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. 

A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

• 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása. A rendi kiváltságok, sarkalatos törvények, alkotmányos jogok biztosítása. Ezek közül az 5 legfontosabb: nemesi adómentességég, nádorválasztás, kormányszervek, vármegyék szabad működése, rendi gyűlések.
• 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum:

elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát, Wenzel von Kaunitz kancellár mesterkedései dacára sem. Átalakítja a szövetségi rendszereket: Ausztria oldalára állítja Franciaországot és Oroszországot a porosz - angol összefogás ellen. Végeredmény: szétesik Kaunitz porosz-ellenes szövetsége, Szilézia marad porosz kézen, Anglia pedig visszaszorítja a franciákat Amerikában és Indiában. (II. Katalin trónra lépve nem harcol a poroszok ellen, mert maga is német származású, férje révén lesz orosz uralkodó.)

Poroszország felemelkedése: magister blog

Felvilágosult abszolutizmus: Felvilágosult abszolutizmus,

Olyan berendezkedés, melyben az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodnak, DE a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló intézkedéseket hoznak.

Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790).

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői mindenhol:

• az uralkodók fejlesztik az oktatást
• fejlesztik egészségügyet
• fejlesztik az ipart és a kereskedelmet (merkantilizmus - fiziokratizmus)
• védik a jobbágyokat attól, hogy földesuraik kizsákmányolják őket
• elfogadják a katolicizmustól eltérő vallások gyakorlását (vallási türelem, vagy tolerancia).
• fejlesztik hadseregeiket és terjeszkedő háborúkat vívnak

Mária Terézia reformjai

Rendeletek:

• 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
• 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
• 3.) URBÁRIUM (1767)
• 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777) Születik 1806-ban egy második Ratio Educationis, a harmadik pedig a kiegyezéskor (tankötelezettség)
• 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
• 6.) Államtanács felállítása
• 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

Kettős védvám-rendszer (1754):

A birodalom körül alakul ki az egyik vámvonal, és Ausztria - Magyarország között jön létre a másik. A cél a két vámvonalon bevezetett vámtarifákkal: arra ösztönözni a magyar gazdákat, hogy Ausztriába vigyék agrár termékeiket és arra motiválni az osztrák iparosokat, hogy Magyarországon értékesítsék gyártmányaikat. 

Ezzel Magyarország valójában Ausztria éléskamrája lesz. Nyersanyagtermelő és ipari felvásárló. Ennek hatása kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

Vámokkal elérni, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek Ausztriába, az osztrák ipari cikkek meg Magyarországra kerüljenek eladásra.

Urbárium (1767) 

Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

• Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
• Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
• Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
• Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
• Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet) 

Oktatási reformok:

• A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
•  Ratio Educationis (1777): Az iskolák fenntartása megmarad egyházi kézben de az oktatott tananyagba beleszól innentől az állam. Tankerületek létrehozása. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás. Anyagi fedezet: feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. 

Mária Terézia viszonya a magyarsághoz:

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását.

Rendeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

***

II. József uralkodása és a felvilágosult abszolutizmus

A felvilágosult abszolutizmus Európában:

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

• II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
• II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
• Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

II. József uralkodása (1780-1790) 

Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

Viszonya a magyarokkal: Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

• 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
  
• 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei

A kalapos király 10 éves uralkodása alatt több ezer rendeletet adott ki, ám csak 6 bírt komoly jelentőséggel:

• 1.) Türelmi rendelet (1781)
• 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
• 3.) Jobbágyrendelet (1785)
• 4.) Nyelvrendelet (1784)
• 5.) Közigazgatási reform (1785)
• 6.) Adóreform (1785)

II. József legfontosabb rendeletei:

Egyházi reformok:

Szerzetességek: Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok). Ellentéte volt a Carolina resolutio (1731) III. Károly rendelete arról, hogy csak katolikusok tölthetnek be állami hivatalokat.

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek (bullák) kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak. Következmény: fordított Canossa járás (VI. Piusz pápa könyörgése, hogy vonja vissza (1782).

Jobbágyrendelet (1785):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

II. József uralkodásának vége

Nyelvrendelet (1784):

Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

Közigazgatási és adóreform (1784-1785): 

Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: 

1790-ben a délvidékre utazott a király, a török háború megtekintésére. A katonák körében vérhas terjedt akkoriban, a rossz élelmezés miatt (hiszen a magyar vármegyék nem adtak élelmet az osztrák katonaságnak). A fertőzést elkapja II. József is a katonáktól. Bécsbe visszatérve megbetegszik és 1790 február 20-án meghal. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

A birodalom sorsa 1790 után:

1. Magyarokkal rendezni kellett a viszonyt
2. Le kellett zárni a török háborút
3. El kellett engedni Belgiumot (elszakadt a Habsburg Birodalomtól)
4. Poroszországgal konszolidálni kellett viszonyT

Mindez a feladat II. József testvérére, II. Lipótra maradt! Ő került a trónra a kalapos király után.

Uralkodók a korszakban:

• IV. Ferdinánd 1647-1654
• I. Lipót 1657-1705
• I. József 1705-1711
• III. Károly 1711-1740
• Mária Terézia 1740-1780
• II. József 1780-1790
• II. Lipót 1790-1792