A nemzeti egységmozgalmak 

A krími háború és Oroszország a XIX. században

Oroszország: Napóleon legyőzésében óriási szerepet játszott Oroszország. A hatalmas ország 1815-ben a Bécsi Kongresszuson a győztes nagyhatalmak közé került. Uralkodója I. Sándor cár tagja lett a forradalmak közös leverését célzó Szent Szövetségnek. Utóda, I. Miklós ennek a szövetségnek a tagjaként segített Ferenc Józsefnek leverni az 1848/49-es magyar szabadságharcot. 

A krími háború (1853-1856): Oroszország 1850-re szemet vetett a gyengülő Török Birodalom egyes területeire, így Moldovára, Havasalföldre, a tengerszorosokra és a Kaukázusra. Ezért I. Miklós cár (1825-1855) egy követeléssel fordult szultánhoz, Abdul Medzsidhez. Ebben arra hivatkozva, hogy a cár feladata a görög-keletiek védelme, protektori jogokat követelt ezen területek felett. Törökország elutasította ezt, így háború tört ki, melybe Anglia és Franciaország is beavatkozott a szultán oldalán.

A hadműveletek: A Krím félszigeten angol-franca erők szálltak partra. Szevsuztopol hosszú ostrom után kerül angol-francia-piemonti kézre. Végül 4 éves harcban legyőzték az oroszokat, akik a Kaukázusban is vereséget szenvedtek. Közben meghalt a cár (tüdőgyulladásban) és fia II. Sándor (1855-1881) már békekötésre kényszerült. Párizsi béke: 1856.

A háború következményei:

1.) Megromlik a viszony Ausztria és Oroszország között, mert Ferenc József nem segít a harcokban Oroszországnak (eladósott a Habsburg Birodalom Anglia felé)

2.)  A Balkánon autonómia jogokat kapnak a kisebb államok: Románia, Bulgária, Szerbia. Az 1856-os párizsi béke értelmében az oroszoknak ki kellett vonulniuk Moldvából és Havasalföldről. A két fejedelemség autonómiét kapott (1859), majd létrejöhetett Románia belőlük (1862).

Nemzeti egységmozgalmak Itáliában és Németországban

Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:

• észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)
• észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság
• délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak
• középen a Pápai Állam feküdt

Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig. 

A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.

Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.

Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.

Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.

A német egység létrejötte

A német gazdaság:

• A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)
• Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar
• A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.
• A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.

A porosz - osztrák versengés:A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:

• Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel
• Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel

A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett. 

Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)

Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)

Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.

III. A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.

A porosz - francia háború:Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.

• A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.
• Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.
• Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.

A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.

[VIDEO - Zanza tv - német egység]

 Polgárháború az USA -ban (1861-1865

Az USA jellemzői a XVIII. században

1. Az USA független államként 1783-ban jött létre, miután a függetlenségi háborúban 1775 és 1783 közt legyőzték az angolokat. Az USA saját fővárost hozott létre, Washingtont és saját alkotmányt hozott létre 1787 -ben. (Első elnök: George Washington: 1789-1797)
2. Később, 1783 és 1849 közt az USA az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig terjeszkedett és sorra alakultak ki államai.
3. Az 1800 -as években gyors fejlődés zajlott: vasútépítések, iparvárosok jelentek meg a keleti parton! Az USA fejlett országgá változott.
4. Indián háborúk: 1860-as, 70-es és 80-as években. Custer tábornok harcai a lázadó sziú indiánokkal (csata: Little Bighorn 1876). Utolsó harcoló törzs: apacs. Ennek vezetője, Geronimo 1886-ban adta meg magát.
5. Az északi és déli államok közt közben jelentős különbségek alakultak ki, 1860-ra.

Észak és Dél különbségei:

Északon jelentős iparvárosok alakultak ki, melyek hasonlóak voltak Nyugat-Európa városaihoz: pl New-York, Boston, Philadelphia. Ezzel szemben délen vidékies életmód volt a jellemző, kavés nagyvárossal és nagyon kevés gyárral. Inkább ültetvények (cukornád, dohány, gyapot) és azokon dolgozó rabszolgák jellemezték a délt. Főbb városai: Richmond, Savannah és Atlanta. 

Az amerikai polgárháború előzményei

Ellentétek kialakulása: Három területen alakult ki viszály észak és dél között: 

1. Az északi államok szabályzott vámpolitikát akartak bevezetni, mely korlátozta volna a külföld és Amerika közti kereskedelmet és pártolta volna, hogy észak és dél egymással üzleteljen. Ellenben a déliek szabad kereskedelmet akartak, mert továbbra is fő partnerükkel, Angliával akartak üzletelni (gyapotkereskedelem).
2. Második vita: rabszolgaság kérdése. Az északi államokban élők ellenezték a rabszolgaság intézményét, annak dacára, hogy az 1800-as években az amerikaiak jelentős harcokban pusztították az indián törzseket. A legutolsó nagy indián vezető Geronimo volt, aki az 1870-es években vívott háborút az apacsok élén az amerikaiakkal. (1886-ban fogták el.)
3. Harmadik vita: új államok kérdése. Az újonnan kialakuló államok milyen berendezkedést kövessenek? Erre megoldást kínált a Missouri Kompromisszum (1820). Lényege: a 36. fok 30 perc szélességi körtől északra tiltották, ettől délre engedélyezték a rabszolgaságot + az unióba azonos számban vettek fel rabszolgatartó és szabad államokat.​

Az abolicionista mozgalom: A rabszolgasorban tartott feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom északon. A mozgalom aktivistái gyűléseken vettek részt és gyakran próbálták segíteni a rabszolgák északra szökését.

Polgárháború: Az Egyesült Államok iparosodott északi államai és a déli rabszolgatartó államok közt zajló 4 éves hárborút, mely 1861 és 1865 közt dúlt, amerikai polgárháborúnak nevezzük! 

A polgárháború kirobbanása: Abraham Lincoln illinois -i képviselő, 1860-ra az északi republikánus párt elnökjelöltjeként a kampány során tette azt a kijelentést, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az egész unióban egyetlen berendezkedést akar majd látni. Kijelentését a déliek félreértették: azt hitték el akarja törölni mindenhol a rabszolgaságot. Válaszul 1861 elején 11 déli állam bejelentette: kilépnek az unióból és megalapítják a Konföderációt. A polgárháború 1861 április 12-én tört ki, amikor a déliek megtámadták a Sumter erődöt, melyet maguknak akartak, mivel déli területen állt. 

Az amerikai polgárháború első szakasza

Első szakasza: 1861-1863 között volt. Az első csatákat a déliek nyerték, mert katonáik tapasztaltabbak voltak. A feketék féken-tartása miatt minden déli értett a fegyverforgatáshoz! Három csatában győztek:

• Első Bull-Runi csata (1861 július 21) - Washington közelében
• Hétnapos csata (1862 június 2) - Richmond közelében
• Második Bull-Runi csata (1862 szeptember 4.)

A háború fordulópontjai:

1.)"Telepítési törvényt" (1862), mely miatt tömegek álltak az északiak oldalára, főleg az Európából érkezők. Ha valaki földet foglal a nyugati határszélen és 5 évig megműveli, akkor 113 hold az övé lehet örökre.

2.) Rabszolga-felszabadítást rendelte el "Emancipációs proklamáció" (1863 január 1.)

3.) Vicksburgi csata (1863 nyarán) Az északiak (jenkik) győznek.

4.) Gettysburgi csata (1863 július 2-3) Ez volt a polgárháború legnagyobb csatája újabb hatalmas északi győzelemmel. 

Az amerikai polgárháború második szakasza:

Ulysses Grant Washington környékén, William Sherman pedig középen kettévágva és Atlantán keresztül törve győzte le a délieket. Legendás déli tábornok: Robert Lee. Atlanta volt a dáliek ipari központja, ennek elestével reménytelenné válik a déliek helyzete. 1864/65-ben az északiaknál érvényesülő létszámfölény és több fegyver megteszi hatását: a déliek mindenhol hátrálni (visszavonulni) kényszerülnek. 

A déli fegyverletétel: 1865 április 9-én az Appomatox folyónál lesz. Lincoln csak 6 nappal éli túl az eseményt, 1865 április 15-én meghal (április 14-én lelövi egy merénylő: John Wilkes Booth) LINK (Gettysburgi csata 9:25 -től)

Északi győzelem okai:

1. Az északiaknak több katonájuk volt
2. Több katonai felszerelést tudtak előállítani északon (több gyár volt északon)
3. Lezárták egy tengeri blokáddal a déliek partjait, így a déliek nem kereskedhettek Európával

A polgárháború után:

• Az északiak 10 évre megszállták délt és felszabadították a rabszolgákat. A feketék szabadokká válva bűnözőkké váltak. Ellenük alakult a déliek által fenntartott Ku-Klux-Klan (titkos szekta a négerek megfélemlítésére)
• Egy déli származású merénylő megölte Lincolnt (fegyverletétel után 6 nappal)
• Amerika egységes állammá válva megindult a fejlődés útján, és a századfordulóra világhatalommá vált!

torisblog.blog.hu

felkészítéás online: tanar311@gmail.com