Széchenyi István

1.) Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Századosi rendfokozatig jut, a lipcsei népek csatájában (1813) futárként fontos szerepet játszik Napóleon legyőzésében. (Pour le Merite) Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására.

2.) Reformkor kezdete: Két előzménye van a Hitel megírásának, amit a reformkor kezdetének tartunk. Az egyik előzmény: Széchenyi és Wesselényi európai körutazása (1822) amikor eljutnak Angliába. Hazatérve Széchenyi elhatározza, hogy mintagazdaságot csinál birtokain az ipari forradalom vívmányai felhasználásával. Így a második előzmény: hitelért folyamodik egy bécsi bankhoz. Elutasítása után megírja 1830-ban a Hitelt. Ebben leírja hogymilyen törvényekre lenne szükség Magyarország átalakításához. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.

3.) A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.

4.) Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).

5.) Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte. Negyedrészt: nemzetiségekkel valóviszony: Széchenyi megegyezett volna velük, Kossuth viszont elzárkózott a követeléseiktől.

6.) Széchenyi gazdasági tevékenysége:

• Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
• Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
• Kereskedelmi Bank egyik alapítója
• Tisza szabályozása - 1840 -es években
• Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849

Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

Kossuth Lajos

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. 

Kossuth származása és ifjú-kora: 

• Kossuth köznemesi család sarjaként született Monokon (Felvidéken) 1802 szept.19-én
• 1823-ban, 21 évesen lett jogász, de csak rövid ideig dolgozott ügyvédként, utána a sátoraljaújhelyi (zempléni) megyeházán vállalat állást
• Első feladata volt a felvidéki kolera-felkelés lecsendesítése Zemplénben.
• Az első reform-országgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
• Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait. Megbízói helyi főnemesek, például Lónyay Gábor.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megye-gyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.
• A bécsi Udvar felfigyel tevékenységére, megvádolják azzal, hogy kijátssza a cenzúrát. Letartóztatják, 3 évet tölt börtönben 1837-1840 között.

Kossuth újságírói tevékenysége:

Metternich dilemmája: A börtönből kiszabaduló Kossuthot engedni írni vagy üldözni? Végül megengedi, hogy a Pesti Hírlapnál dolgozzon, de cenzúráztatja írásait. A kiadónak (Landerer) meg kellett ígérnie: kirúgja Kossuthot ha túl messzire menne.

Kossuth cikkei: 3,5 éven keresztül írja vezércikkeit, melyekből az ország végre megismeri a reformkor célkitűzéseit (a 8 tanult cél, mint a közteherviselés, jobbágyfelszabadítás).

Családalapítás: Ebben a korszakában alapít családot Kossuth, elveszi Meszlényi Teréziát. Két fia születik: 1841-ben Ferenc, 1844-ben Lajos. (Egyikük képviselő, másikuk mérnök lesz.)

A legnagyobb magyar: 1840 július 9-én a pestmegyei közgyűlésen nevezi Kossuth a legnagyobb magyarnak Széchenyit. Közben Metternich kirúgatja Kossuthot a Pesti Hírlaptól (megelégeli cikkeit), így Kossuth innentől az Iparegyesület hetilapjában ír. 

Kossuth 1847/48-ban:

Az utolsó reform-diéta előtt az Országos Védegylet ügyével foglalkozik, ennek célja a magyar ipar védelme és a Mária Terézia korában született vámpolitika eltörlése. (Ez nem engedte fejlődni a magyar ipart.)

Az utolsó reform-országgyűlés 1847 novemberében vette kezdetét. Kossuth innentől a parlamenti munkára fordította a figyelmét.

A magyar diéta működése:

Vármegyei gyűlések => követek kiválasztása, követutasítás => Alsóházi megvitatások, szavazások => Felsőházi megvitatás => Államtanácsi megvitatás és szentesítés.

Kossuth titulusai:

Jogász => vármegyei jegyző => ablegátus => újságíró => képviselő => miniszter => OHB elnök => kormányzó