A határon túli magyarok (Tk. 72.oldal)

Határon túliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.

Trianon: Az első világháborút vesztes oldalon befejező Magyarország igazságtalan megbüntetése a versaillesi Trianon kastélyban aláírt békediktátum volt. Időpont: 1920 június 4. Nemzeti gyásznap lett. 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja.

Hét ország állampolgárai: Magyarország határai mentén, összesen 7 országban élnek határontúli magyarok. Ezt szemlélteti az alábbi térkép. A 7 ország: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. A főbb magyar határontúli közösségek: székelység, vajdasági magyarság, csallóközi magyarság, muraközi magyarság.

Legfőbb határon túli közösségek (2021): 1,7 millió

• romániai magyarság (1 millió fő)
• szlovákiai magyarság (422 ezer fő)
• szerbiai magyarság (200 ezer fő)
• ukrajnai-kárpátaljai magyarság (100 ezer fő)
• horvátországi magyarság (10 ezer fő)
• szlovéniai magyarság (5 ezer fő)
• ausztriai magyarság (16 ezer fő)

A határon túliak helyzete:

A Kádár-korban (1956-1988) a határon túliakkal nem törődött a magyar állam-vezetés. A Ceaussescu vezette Romániában a magyarok jogait korlátozták, voltak falurombolások. Ez azt jelentette, hogy számtalan magyar falut felszmoltak, lakóikat áttelepítették román többségű területekre. 

 Lerombolt falu lett a Maros megyei Bözödújfalu, melynek katolikus templomromja 2014-es összeomlásáig az erdélyi falurombolás mementója volt. További részben vagy egészben felszámolt falvak Erdélyben: Gánáspuszta, Halmihegy, Magyarherepe, Szilágyfőkeresztúr.

A romániai forradalom 1989-ben végetvetett a faluromboláspknak és Ceausescu hatalmának is. A rendszerváltás után a magyarok helyzete javult, a magyar kormányok egyre gyakrabban álltak ki a határon túliakért. 2010 május 26-án fogadta el az országgyűlés a kettős állímpolgárásgról szóló törvényt-.

Nemzetiségek:

• tótok - szlovákok északon
• oláhok - románok Erdélyben
• rácok - szerbek a délvidéken
• horvátok - szintén a délvidéken
• szlovének - délnyugaton

Székelyek:

Már a honfoglalás korában határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok vagy avarok lehettek. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben.

A trianoni diktátumot követően Románia területén kényszerültek boldogulni. Napjainkban is őrzik magyarságtudatukat és autonómiát szeretnének kiharcolni Székelyföldnek. Ez azt jelenti hogy önmagukat több területen igazgathatnák.

***